Az utóbbi időben egyre több fórumon illetve közösségi oldalon találkozom azzal a jelenséggel, amikor anyukák esnek egymásnak pusztán azért, mert ahányan vagyunk, annyiféleképp próbáljuk lehetőség szerint a legjobbat nyújtani a gyerekünknek. Gyakran olyan keresetlen stílusban osztják egymást, adják egymásnak a virtuális pofonokat, hogy csak pillogok a monitor előtt és nem értem az egészet.

Kezdődik minden a baba világrajövetelével: ha császárral szülsz az a baaaaj... Mondjuk én már eleve nem értem a természetes szülés és a császármetszés szembenállását. Hát nem teljesen mindegy, hogy milyen módon jön világra az apróság??? Egészséges és kész. Anyuci jól van? Igen. Csakis ezek számítanak. Ha szoptatsz, az a baj, ha tápszeres a babád, akkor meg az szúrja a szemét egyeseknek. Ha bébiételt adsz a gyerekednek, akkor attól hördülnek fel a harcos amazonok, mert ők persze kizárólag az őstermelőtől... bla-bla... Ha ne adja az Úristen, de nyilvános helyen vagy kénytelen megszoptatni a farkaséhes kisdedet, akkor magamutogató vagy, ha hagyod fejhangon ordítani, akkor pusztán csak barbár. Ha merészelsz a babád mellett némi időt szánni magadra, hogy ne úgy fess, mint egy leharcolt igásló, akkor bizony rossz anya vagy, mert nem a gyerekeddel törődsz, hanem magaddal. És még sorolhatnám. Mindig van valaki aki rendkívül okos és tájékozott és nem is mulasztják el az orrod alá dörgölni, mit kellene másként csinálnod. S milyen stílusban? Na, arról tényleg jobb nem is említést tenni.

Néha rászánom magam, hogy a kisfiamat levigyem egy hozzánk közeli játszótérre. Néha!!! Szeretném gyakrabban is, csak valahogy nem szívesen megyek olyan helyre, ahol a legtöbb anyuka nem fogadja az újonnan érkezők köszönését, továbbá egyetlen porcikám sem kívánja a magasröptű eszmefuttatásokat hallgatni számomra alig vagy egyáltalán nem ismert X-ről és Y-ról, akit épp a háta mögött tárgyalnak ki a mamik.

Nem értem, mi szükség van az ellenségeskedésre. Nem értem, miért nem támogatjuk egymást mi nők, ahelyett, hogy gyakran otromba stílusban, erőszakos módon csupán a saját nézőpontunkat erőltetjük. És aki a mienktől eltérő módon vélekedik, azt úgy leoltjuk, hogy meg nem áll a lábán. Miért szólunk be egymásnak, miért támadjuk egymást a másik külseje, öltözködése, életkora, táplálkozása, életfilozófiája... miatt?

Én azt vallom, hogy nincs rossz anyuka. Minden anyuka egy hős. Minden anya szuper-anyuka,mert gyermeket hozott a világra, akit bizonyosan a legjobb tudása szerint igyekszik az életre megtanítani. Ez mindennél nagyobb felelősség, mert minden gyerek egy új lehetőség, minden gyerekben ott szunnyad a szikra, hogy ezt a világot egy sokkal jobb, sokkal szebb hellyé tegye. Szóval mamik, tiszteljük és toleráljuk egymást! PEACE!