A finom kis bőrápoló szérumok mellett a másik mániám a parfümök. Nem is mánia ez... sokkal inkább szerelem.
Szerintem az, hogy milyen parfümöt viselsz, legalább annyira az önkifejezés formája, mint az öltözéked vagy éppen a hajviseleted. Ugyanolyan fontos kiegészítő, mint egy szép táska, és olyannyira árulkodik rólad, mint a beszédstílusod. Christian Dior egyszer azt mondta:
Egy nőről többet árul el a parfümje, mint a kézírása.
Mint ahogyan sem a ruhákban, sem pedig a cipőkben nem érdekel az éppen aktuális módi, ugyanúgy a parfümök terén sem a pillanatnyi divatnak megfelelően választok. Alapvetően az időtálló darabokat kedvelem és elsősorban a hangulatok érdekelnek... az érzés, amikor beszippantom az illatot...
Ahogy lekerülnek a télikabátok, azt hiszem, sokan vannak, akik nehezebb, fűszeresebb illatukat, lágyabb, könnyedebb kompozícióra cserélik. Nem véletlen, hogy számos nagy cég tavasszal dobja piacra legújabb parfüm kreációját.
Hogy őszinte legyek, engem az évszak nem érdekel, simán magamra fújom egy fülledt nyárestén a kicsit nehezebb illatokat is, amiket alapvetően őszre-télre ajánlanak. Azonban ez esetben is a "kevesebb több" elvét vallom. Elég csupán egy-két csepp!
A következő összeállításban a kedvenc parfümjeimet fogom megmutatni Nektek, amely lista talán segítséget nyújthat egy kis tavaszi megújuláshoz.
1. Givenchy Hot Couture
Örök szerelem ez az illat. Az első olyan parfümöm volt, amelyet én választottam és vásároltam saját magamnak. Mindössze húsz éves voltam... azóta a rabja vagyok. Egy időtálló, nemesen egyszerű, finom, virágos kompozíció ez, amely nem hódol be holmi divathóbortnak. Szerintem ideális egy romantikus randevúra, vagy egy visszafogottan elegáns, lenge kis ruhához, kiülős, langyos nyári estére. Ami miatt különösen tetszik, hogy a fej jegyei között a narancs és a málna mellett kiérződik a bergamott. Én pedig rajongok mindenért, amiben bergamott aroma van!
2. Lanvin Eclat D'Arpege
Genf, tavasz, napsütés, szabadság... Néhány évvel ezelőtt sok időt töltöttem el ebben a csodás svájci városban, ami a mai napig különleges helyet foglal el a szívemben. Egyik nap, miközben hazafelé sétáltam a bolhapiacról, ahová gyakran ellátogattam, betévedtem egy kis parfümériába valahol a Rue de Carouge-on. Épp le volt árazva ez a parfüm. Ahogy beleszippantottam a visszafogottan elegáns, mámorítóan virágos illatba, azonnal tudtam, hogy Genf és ez a parfüm számomra mostantól elválaszthatatlanok lesznek egymástól. Orgona, barackvirág és bazsarózsa illatba burkolózva sétáltam a tavaszi napsütésben a szállásig...
3. Yves Saint Laurent Cinema
Ez az illat egy Olaszországban élő kedves barátnőmre emlékeztet. Rajta éreztem először ezt a pazar virágcsokor illatot. Egyik alkalommal éppen randevúra készültem, amikor a barátnőm úgy bepermetezett Yves bácsi eme költeményével, hogy a ruháimból szerintem azóta sem sikerült teljes egészében eltávolítani a vanília, a ciklámen, a jázmin... bódító keverékét. De nem is bánom, mert a szívemből sem tudtam kitörölni. Azóta is imádom... a luxust jelenti számomra ez a parfüm.
4. Nina Ricci Ricci Ricci
Szintén örök szerelmem ez a darab is. Mindig kell, hogy álljon belőle egy üvegcsével a fésülködőasztalomon. Mivel elég tömény, kissé nehezebb virágillat ez, én leginkább nagyobb "bevetésekre" szoktam használni. Abszolút tripla dinamit, friss-gyümölcsös-virágos illatkategória. Természetesen ebben is megtalálható a bergamott, valamint az estike, amely gyerekkorom nyárestéit idézi fel bennem, illetve tubarózsa, pacsuli, szantál... Nagyon tartós és garantáltan emlékezetes illatkompozíció ez.
5. Yves Saint Laurent Opium
Ó... az Opium... Yves bácsi ikonikus illatkreációja. Keresem a szavakat, a jelzőket, amikkel illethetném... Nem az a tipikus tavaszi-nyári illat, de muszáj vagyok megemlíteni ebben a listában, mert ez a parfüm maga a csoda, saját személyiséggel. Kicsit elvont, kicsit titokzatos, kicsit különc, kicsit elérhetetlen... pont, mint aki viseli. A hatása pedig...
...a lét határán túl kiterjed.
megnyujtja a végtelent, csontig vájja a kéjt, sűríti a jelent, és túltelíti a lelket, oly zord és fekete gyönyöröket teremt.
Első találkozásom az Opiummal egy apró párizsi parfümériában történt néhány évvel ezelőtt, egy ragyogó késő őszi délután. Amikor magamba szippantottam a bódító, füstös illatot, mintha Margaret Duras A szerető című regényének 1920-as-30-as évek Indokínájába csöppentem volna. Ott, a drogéria kellős közepén éreztem Saigon lüktetését... mintha magam is ott lettem volna. Kellett még néhány év, hogy a magaménak tudhassam az Opiumot, mert bizony fel kell nőni hozzá. Nem a cuki, kis csinos lánykák világa ő. Az én bőrömön az illat kissé súlyos, de balzsamos, kellemesen édes. Rendkívül tartós, szinte beissza magát a bőr alá, és nagyon kell tudni viselni. Ugye nem árulok el nagy titkot, hogy a bergamott benne is megtalálható...