December van. Fura ezt így kimondani, hiszen még csak most tavaszodott, aztán jött az ólomlábakon járó nyár... s most, egyszer csak megérkezett Karácsony hava. Szelíden besompolygott, mint egy lusta, kövér  cica a meleg házba. Vártam már nagyon. Szeretem, mert az év legrejtélyesebb, legmeghittebb időszaka ez, s egyúttal a várakozásé, a melegségé, a reménykedésé, a szereteté... A rövidebbé váló nappalok és hosszú, sötét éjszakák titokzatossága öleli át az egész hónapot. Ilyenkor, decemberben valamiféle varázsos nyugalom telepszik a lelkemre. Gyakran elmélázom, tervezgetem az ünnepeket és élvezem az évszak nyújtotta ezernyi csodát, melyek minden pillanatban előttem hevernek. Szeretem a dermesztő hajnalokat, mikor zúzmara festi fehérre a tájat. Szeretem a naplementék fagyos derengését. A forralt borból párolgó illatos fűszerek aromáját, a gőzölgő sült gesztenyét, a kandallóban pattogó száraz fa mély, füstös illatát, és hevét, amely átmelegít egy hosszú, didergős séta után...
De a legjobb a decemberben mégiscsak a hóesés volna. Hiszen mi más tehetné fel a koronát erre a varázslatos időszakra, mint a pihe-puha, ropogós friss hó?A Teint de Neige egy mesebeli parfüm, amely tökéletesen passzol ehhez az időszakhoz. Ha őt viselem, olyan érzés, mintha én volnék a Hókirálynő. Lorenzo Villoresi alkotása, épp oly tiszta, mint a friss hó. Ártatlanságot és hűvös eleganciát sugároz. A púder gyengéden bársonyos aromájával idézi a belle époque, azaz a boldog békeidők hangulatát. A szó legnemesebb értelmében vett különlegesség, régmúlt idők bájait felelevenítő luxusparfüm, valódi érték és ritka kincs a multinacionális mamutcégek és a globalizáció világában. Képtelen vagyok elragadtatás nélkül nyilatkozni róla, mert olyan parfüm ő, amit mintha csak nekem, kizárólag az én bőrömre terveztek volna.

Nem hagyhatom ki, hogy említést tegyek Lorenzo Villoresiről, eme varázslatos parfüm szülőatyjáról, aki épp ugyanolyan fontos a történetben, mint maga az alkotás. Villoresi mester hosszú utat járt be, hogy filozófus kutatóból, végül a parfümök mesterévé váljon. Az egyetem elvégzése után ősi filozófiákat tanulmányozott, amely célból kezdett a mesés Keletre utazgatni. Bejárta Jeruzsálemet, Kairót, a Közel-Keletet. E helyeken teljesen elbűvölte őt az emberek nyugodt életstílusa, világa, mely jelentősen más, mint a mi rohanó nyugati kultúránk. Igen hamar eljutott arra a felismerésre, hogy a nyugati ember gyakorlatilag teljesen elveszítette a kapcsolatot az öt érzékszervének egyikével, a szaglással, főképp ami az ezzel kapcsolatos érzékiséget illeti. Villoresi fantasztikus illatelegyeiért, melyeket kezdetben főképp a saját maga gyönyörűségére komponált, hamarosan sorban álltak a barátok és ismerősök. A 80-as évektől kezdve a Fendi divatháznak készít potpourrit és illatgyertyákat, illetve belefogott abba, mely mára világszerte ismertté tette nevét.Ahogy mélyen magamba szívom a Teint de Neige bársonyosan púderes, nőiesen rózsás, kifinomult aromáját, máris egy jelenet körvonalazódik előttem.
December van. Odakinn az egész város ünnepi fényárban úszik. Kortalan megjelenésű, légiesen karcsú, halovány bőrű finom hölgyet látok egy elegáns, tágas budoárban. Hófehér toalettasztalkája előtt, az utolsó simításokat végzi megjelenésén, mielőtt vendégei megérkeznének. A fényesre lakkozott asztalkán hatalmas kristályvázában, hosszú szárú fehér rózsa csokor ontja pompás illatát. Mellette antik óra mutatja az időt, finom dobozkában pedig hófehér, drága porpúder illatozik. A helyszín egy ízléses belvárosi lakás, melynek minden apró szeglete ezt a letisztult eleganciát mutatja. A nő valaha balerina volt. Eltáncolt számos jelentős darabot, s egész életében soha nem érte be kevesebbel, mint a legjobb. Sok mindent megélt már: sikereket és bukásokat egyaránt. Egész lénye tükröz egyfajta kislányos bájt és hideg távolságtartást is. Toalettasztalkájának tükrében kissé megigazítja nagy műgonddal, lazán feltűzött szőke tincseit, törtfehér színű elegáns ruháját mintha csak ráöntötték volna. Ajka vörösre rúzsozva, körmei ugyanolyan színben, tökéletesre manikűrözve. A koronát pedig, a kristály parfümös üvegcséből magára spriccelt drága parfüm teszi fel a kompozícióra. A púderes, picit rózsás, édeskés illatfelhő tökéletesen kiemeli a nőiességet, és oly gyengéden öleli körül a nőt, mint egy hófehér, pihe-puha kasmírgyapjú kabátka. Még egyetlen pillantás az asztalkán ketyegő antik órára, egyetlen röpke, elégedett pillantás a tükörbe: jöhetnek a vendégek.