Nem állítom, hogy a Natura Siberica termékek felfedezésével feltaláltam volna a spanyolviaszt, egyvalami mégis biztos: azon kevés általam ismert márkák közé tartozik, ami nem csupán kitűnő minőségű alapanyagokkal dolgozik, hanem kifogástalan minőségű termékeiket ráadásul rendkívül kedvező áron kínálják, az igényes és mindezekre fogékony szépülni vágyóknak. Azonban -szerencsére- ezidáig még nem kapták fel őket annyira, hogy mindez a minőség rovására menjen, mégis úgy vélem, nagyon is megérdemelnének valamivel több publicitást, hiszen termékeik maximálisan megfelelnek mindazoknak a követelményeknek, amiket manapság egy tudatos fogyasztó támaszt a kozmetikumokkal szemben. Elöljáróban annyit fontosnak tartok elmondani a Natura Siberica szépségápolási termékekről, hogy egytől egyig különleges, Szibériában begyűjtött növények kivonatait tartalmazzák. A termékek kivétel nélkül EcoCert minősítésűek és nem tartalmaznak Parabéneket, SLS -t és egyéb mesterséges színező és tartósító anyagokat! Nem utolsósorban pedig meglepően baráti áron vásárolhatjuk meg a különlegesen szép, ízléses csomagolásba bújtatott szépségápolási szereket.Végül a megelőzés jegyében egy bőrfeszesítő és fiatalító testápoló landolt a kosaramban, továbbá egy homoktövis tartalmú intenzív hidratáló és tápláló tusfürdő, majd egy hámlasztó arcradír, s végül az Aralia Mandshurica éjszakai arckrém a kissé vízhiányos bőrömre. Amióta anyuka lettem, a legtöbb esetben már csak esténként jut időm arra, hogy elmerüljek a szépségápolás gyönyöreiben. Napközben megy a szokásos mókuskerék, de esténként, miután a kisfiam mély álomba szenderült, fürdőszobám diszkrét magányában én vagyok a királynő. Éppen ezért nagyon boldog voltam, amikor látván a Natura Siberica termékkínálatát, több olyan kozmetikumot is felfedeztem magamnak, amiket kimondottan esti használatra javasolnak, tehát éjszaka fejtik ki leginkább hatásukat. Mivel rengeteg szépet és jót hallottam a kencékről a hozzám hasonlóan tudatosan kenekedő ismerőseimtől, egyáltalán nem is haboztam megrendelni néhány finomságot a webáruházból. Ráadásul tényleg hihetetlenül barátiak az áraik... ezt nem győzöm hangoztatni.

Már néhány használat után rendkívül pozitív vélemény alakult ki bennem a termékeket illetően. Nagyon jó használni ezeket a kencéket, mert egyrészt némely nagyobb és drágább márkával szemben megnyugtató az összetételük, másrészt pedig könnyű az állaguk, finom, diszkrét illattal bírnak, és valóban megfelelően hidratálnak.

A bőrfeszesítő és fiatalító testápoló állagát tekintve egy sűrű, tömör krémmel van dolgunk. Azt hinné az ember, hogy nehéz lesz, hogy rátelepszik a bőrre, így a nyár közepén a sivatagi hőségben. Azonban én a dög melegben is teszteltem és bizton állíthatom, hogy nem nehéz, nem ragad, nem hagy semmilyen zavaró réteget maga után. Ellenben maradéktalanul felszívódik, nem kell belőle nagy mennyiség, és ami utána marad, az finoman, diszkréten illatozó, csodálatosan hidratált, puha, fiatalos bőr. Nekem többre nincs is szükségem. Imádom! Örökös helye van a szépítőszereim között!

A testápolót megelőzően szoktam használni a homoktövis tartalmú tusfürdőt, ami szintén tökéletes választásnak bizonyult. Nem szeretnék túlzásokba esni, de az egyik legjobb - ha nem a legjobb - tusfürdő, amivel valaha is dolgom volt. Az állagát illetően picit mézszerű. A méznél talán kissé folyékonyabb, viszont kényelmes a használata. Miután kinyomom a pumpás adagolóból, nem folyik szanaszét, hanem a tenyeremen marad, és remekül el tudom oszlatni a testemen. Kis mennyiségben is remekül habzik, szivacsra vagy fürdőrózsára adagolva pedig szerintem maga a tökély. Az illata engem szintén finom, édeskés mézre emlékeztet, valamiféle frissítő gyümölccsel megspékelve. Isteni! A hatásával is maximálisan elégedett vagyok, mivel egyáltalán nem szárítja a bőrömet, ellenben simának és puhának érzem magam tőle. Az illata nem tolakodó, viszont meglepően tartós. Tényleg mennyei! Szeretem, szeretem, szeretem!!!

A bőrradír szintén csodás kis kence! Én ugyebár ősztől tavaszig hámlasztót használok, de nyárra ezt most nem mertem bevállalni, ezért mindenképp szerettem volna egy jó bőrradírt. Nem is tudom, nem érzem igazán szépnek a bőrömet hámlasztás/radírozás nélkül. Ez van. Viszont ha már bőrradír, egyrészt semmiképp nem szeretnék erre vagyonokat költeni, mert szerintem felesleges. Másrészt fontos számomra, hogy finoman, gyengéden radírozzon, ne szárítson, ne sértse a bőrömet. Ez a kis kence az összes kívánalmamnak megfelel. Krémes állagával, és aprócska mikro-szemcséivel kíméletesen tisztítja, szépíti bőrömet, a hab a tortán pedig a finom, diszkrét illata. Ezzel együtt maximális a kényeztetés.

S végül az éjszakai hidratáló következik, mint az esti rutinom befejező lépése. Maga a krém rendkívül könnyed, azonban nem kell belőle sok, mert egy kisebb diónyi mennyiség is bőven elegendő a teljes arcomra, sőt a nyakamra is kerül belőle. Kitűnően hidratál, táplál, feltölti a bőrömet, nem okoz pattanásokat, és kimondottan tetszik a visszafogott, kissé gyógynövényes illata. Megvan a tökéletes hidratálókrém nyárra! Egyszerűen hihetetlen, hogy ilyen jó áron, ennyire csodálatos kencékhez jutottam! Imádom mindet egytől egyig!

Összegezvén tapasztalataimat: boldog vagyok és elégedett! Ha minőségi szépségápolásra és luxusérzetre vágytok, elérhető áron, mindenképp próbáljátok ki a Natura Siberica termékeit. Nem hinném, hogy csalódni fogtok.

Hallottatok már a Cocoon Manufaktúráról? Nem? Akkor engedjétek meg, hogy bemutassam Nektek. Előre szólok, hogy nem fogok tudni elragadtatás nélkül beszélni róluk, mivel az egész értékrendjük rendkívül közel áll a szívemhez.

A Cocoon Manufaktúra szíve és lelke, egy fiatal pár. Ők maguk a tulajdonosok, dolgozók és működtetők is egyben. A krémekről alkotott elképzeléseket pedig egy természetgyógyász segítségével valósítják meg. Termékeik nem tartalmaznak mesterséges tartósítószereket, színezékeket, kőolajszármazékokat. Kizárólag a természet kínálta alapanyagokból dolgoznak.A termékek illatát 100%-os tisztaságú, esetenként bio illóolajok adják, de teljesen mindenmentes hipoallergén kencék is kerülnek ki kezeik közül. Az egyetlen állati eredetű összetevő, amellyel dolgoznak, az a méhviasz, de számos vegán kozmetikum is fellelhető náluk, melyek egyáltalán nem tartalmaznak semmiféle állati eredetű alapanyagot. A Cocoon Manufaktúra kozmetikumai kizárólag bio és fair trade alapanyagokból készülnek, illetve a termékek újrahasznosítható, környezetbarát csomagolásban kerülnek a vásárlók polcaira. Imádom a kis gusztusos üvegtégelyeket, amik többek között az isteni illatú testápolókat rejtik. Ami miatt különösen kedves a szívemnek ez a kis Manufaktúra, hogy nem tesztelnek állatokon. Kis túlzással mondhatom, hogy az általuk előállított kozmetikumokat akár meg is ehetnénk, sok bajunk akkor sem származna belőle. :)

Engedjétek meg, hogy bemutassam tőlük a két kedvenc testvajamat, amelyeknek tulajdonképpen csak az illata és az aromaterápiás hatása különböző. A bőröm nagy különbséget nem érzékel kettejük között, egyformán csodálatosak, hatékonyak.és állandó helyük van a fürdőszobámban (ha végre újra kaphatóak lesznek a webáruházban :) ).

Történt velem úgy április közepe táján, hogy egyik pillanatról a másikra elfogott a vágy és levendula illatot kívántam. Igen, vannak ilyen agymenéseim, és ilyenkor bizony orvosolnom kell a problémát. Szóval ebből az indíttatásból kifolyólag csaptam le Cocoonék levendulás testvajára. Kibontván a szépséges kis tégelyt, azonnal megcsapta az orromat az isteni levendula illat. Olyan, mint amikor esténként meglocsolom a kertben a levendulabokrot. Friss és természetes. A testvaj állaga engem habkrémre emlékeztet. A tégelyben krémes, habos, azonban a meleg bőrrel érintkezvén, azonnal olajosan kenhetővé válik. Viszont ne ijedjen meg senki, nem hagy olajos, zsíros réteget maga után, rövid idő alatt beissza a bőr. Nagyon kellemes, kényelmes a használata. Én fürdés után, lefekvés előtt szoktam alkalmazni, elsősorban aromaterápiás céllal, mivel nyugtató, stresszoldó hatása is van, ezért segítségével pihentetőbb az alvás

A másik kedvencem, a Kubeba-Coconut-Hemp testvaj, amely egy hidratáló és bőrfeszesítő vegán testvaj őrségi kendermagolajjal, szűz kókuszolajjal és édes cubeba illóolajjal. A szűz kókuszolaj tartósan hidratáló és antibakteriális hatású, valamint visszaállítja a bőr optimális működését. Az őrségi kendermagolaj magas Omega-3 és 6 zsírsavtartalmú, amik enyhíthetik a krónikus allergia és gyulladások tüneteit, illetve ráncmegelőző és bőrfeszesítő hatása miatt is kedvelt. A cubeba illóolaj aromaterápiás hatása, hogy vidámsággal és optimizmussal tölt fel. Én mindebből annyit érzek, hogy egyrészt imádom az édeskés illatát, valamint azt hogy ha lefekvés előtt bekenekedem vele, akkor ébredés után sima, hidratált, élettel teli a bőröm.

Nézzetek szét náluk, mert holnap "zöld hétfő" lesz, amikor is minden 2000 forint feletti vásárlást ingyen szállítanak házhoz, és egyébként is mindig van valami jó kis akciójuk, valamint rendkívül tetszetős termékkínálatból válogathattok szépségetek és egészségetek megőrzése céljából.

Oh, milyen régóta kacérkodtam már a L'Erbolario csodaszép, csábító kozmetikumaival! Sosem próbáltam ezelőtt tőlük semmit, és magam sem értem, mi tartott vissza, hiszen imádok mindent, ami olasz. Általában engem már ennyivel is rendkívül egyszerű lekenyerezni. Aki netalán nem ismeri a márkát, annak elmondom, hogy a L’Erbolario Lodi városában jött létre 1978-ban mint díjnyertes családi gyógynövény szaküzlet. A cég alapítói régi és elismert családi receptúrák szerint hozták létre első kozmetikumaikat, amely elven azóta sem változtattak. Vagyis termékeikhez nem használnak mesterséges anyagokat. Mindezek tudatában engem máris megfogtak.

Gyakran böngészgettem a webshopot, amely már látványra is élvezetes. Elképzeltem, milyen illatot árasztanak ezek a varázslatos megjelenésű parfümök és kencék. Miért is beszéltem le magam ezidáig arról, hogy kipróbáljam bármelyik csábító termékcsaládot?! Én botor!

No, de ahogy végre észhez tértem, rövid gondolkodás után az Ortensia sorozat, hortenzia és vanília illatú, mesés luxus testápolója és tusfürdője landolt a kosaramban. Hatalmas izgalommal bontogattam a mindössze két munkanap alatt, szélsebesen házhoz érkező kis csomagomat. Nem hittem a szememnek, hiszen az általam megrendelt termékeken kívül rengeteg ajándékot rejtett a doboz. Viszonylag gyakran rendelek különböző kozmetikumokat a legkülönfélébb webáruházaktól, de őszintén szólva szökőévben egyszer ha találkozom ilyen mértékű kedvességgel, amikor vevőként valóban királynak érezhetem magam. Az ajándékok között szerepelt egy utazóméretű termék, melyet csodaszép nőies kis pipere táska rejtett, valamint rengeteg kipróbálandó termékminta is. Ez utóbbiakért kimondottan hálás vagyok, hiszen több olyan mintácska is érkezett, amelyek szerepelnek a következő kívánságlistámon.

És az Ortensia testápoló: ha létezik mennyország, egészen biztosan ilyen illatok hatják át. Isteni édes, rendkívül nőies, púderes, picit virágos, picit vaníliás, nem tolakodó de azért jelen van. Ha ezt viselem, még a parfüm használatát is elhanyagolhatónak érzem, mert elegendő az illata ahhoz, hogy ápoltnak, üdének és szexinek érezzem magam.Magát a testápolót egy szépséges rózsaszín tégely rejti. Olyan gyönyörű és stílusos, hogy bármely fürdőszoba vagy pipereasztalka ékessége lehet. Ebben található a sűrű állagú, testvaj szerű illatos krém. Az összetevőit illetően nyilván tartalmaz parfümöt lévén, hogy parfüm testápolóról beszélünk, azonban nincsenek benne parabének, alkohol és más irritáló anyagok. (Illetve csupán az INCI lista legvégén fedezhető fel benne csekélyke mértékű benzyl alcohol, ami ugyebár szóra sem érdemes. ) A tusfürdő hasonlóképp ízléses, szemet gyönyörködtető, egyszerűen nagyszerű csomagolást kapott. A belbecs pedig szintén kifogástalan: sűrű, gél állagú, illatos, nem szárít... Remek kiegészítője a testkrémnek.

Ezek után nem kérdés, hogy jómagam is beálltam a L'Erbolario rajongói táborába. Mesésen illatos ápolótermékei, ezentúl egész biztosan állandó szereplői lesznek a szépségarzenálomnak. Jó szívvel ajánlom, hogy nézzetek be a webáruházba, hiszen a mintegy huszonöt illatcsaládból bárki könnyűszerrel megtalálhatja és kiválaszthatja a hozzá legközelebb állót. Valamint további gazdag termékkínálat várakozik mindazok felfedezésére, akik szeretik a természetesen jó minőséget és a luxust elérhető áron.

Rég volt már, hogy babás bejegyzés született tőlem, azonban egy ideje gyűjtögetem a gondolataimat, az élményeket, a tapasztalatokat, amiket megoszthatok Veletek az életemből. Először is kezdjük a legfontosabb újsággal: augusztus elején egy újabb költözés vár ránk. Igen, igen... alig egy éve költöztünk ki, Budapestnek ebbe a kertvárosi kerületébe, máris útilaput kötünk a talpunkra és továbbállunk. Ennek oka pedig igen prózai: nekem nagyon nem sikerült megszoknom ezt a már-már vidéki környezetet. Hozzáteszem, a tavasz és az ősz valami egészen mesés errefelé. Az utcák ezernyi színben pompáznak, méghozzá olyasféle színekben, amelyek festővászonra kívánkoznak. Az emberek nyugodtak, kedvesek, többnyire figyelmesek, az utcák tiszták, a környék biztonságos és csendes. Túlságosan is csendes. Itt nincs túl sok közösségi élet, és valahogy mindenki sokkal zárkózottabb, mint bent a városban. A szomszédok habár egytől-egyig imádni valóak, mégis nehéz bárkivel is szorosabb kontaktot teremteni, mert mindenki behúzódik a saját portájára és éli a maga kis életét. Ami persze egyrészről érthető, másrészről egy magamfajta extrovertált embernek teljességgel érthetetlen és elfogadhatatlan. Én nyüzsgésre vágyom! Többnyire nagyon magányos vagyok itt, és a kisfiam is gyakran unatkozik, hiszen a leggyakrabban mindössze én vagyok a társasága. Anyucik, bizonyára tudjátok mennyire nehéz hétfőtől szombatig napi tíz-tizenkét órában (mínusz az alvásidő... ha van) lekötni egy kisgyermek figyelmét. Ebből az egy évből a tél számomra egyenesen rémálom volt. Egész télen a fű sem nőtt errefelé. és előfordult, hogy reggelenként sírva könyörögtem a Páromnak, hogy ne menjen dolgozni, ne hagyjon itt minket. Szóval száz szónak is egy a vége, költözünk. Ha minden jól megy, vissza Zuglóba, vagy "b" opcióként egy frekventáltabb lakóparkba itt a kerületen belül. Nem egyszerű meglelni a tökéletes otthont: az egómat háttérbe szorítva folyik a kutatás egy olyan hely után, ami a gyereknek is jó, és ahol én sem szándékozom le öngyilkolni magam, hetente ötször. Szóval nem könnyű, de nem is lehetetlen. Ettől a költözködési mizériától eltekintve egyébként az életem remek. A kisfiam hamarosan betölti a második életévét, és én egyre jobban élvezek minden Vele eltöltött percet. Már lehet vele kommunikálni, már partner a humorban, az otthoni apró-cseprő dolgokban és valóban nagyszerű kis társaság. Igényli a társasági életet, nagyon nyitott kis fickó, aki remek humorérzékkel van megáldva, és én is folyamatosan alakulok, formálódom mellette. Jó hatással van rám. 

Jó néhány dolog bennem is folyamatosan változik. Vannak, amiket még mindig ugyanúgy gondolok, mint a szülővé válás előtt, a legtöbb dologról azonban teljesen megváltozott a véleményem a gyerekneveléssel kapcsolatosan. Mindig jókat mosolygok magamban, amikor -az egyelőre még gyermektelen- nőtársaim pontról pontra szedve sorolják a gyermeknevelési elveiket, illetve elképzeléseiket leendő csemetéjük majdani etetési, altatási rendjéről. Mielőtt gyerekem született volna, természetesen nekem is világos elképzeléseim voltak minderről. Megvoltak a magam kis elméletei arról, milyen elvek szerint etetem, altatom, nevelem majd Őt. Falra másztam a gyerekhisztitől, és bizonygattam, hogy az én gyerekem majd tutira nem fog efféléket művelni, különben hátrakötöm a sarkát. Kizárt dolognak tartottam, hogy finomlisztből készült pékáruval etetem majd a kicsinyemet és az édességek is tiltólistán szerepeltek nálam. Na meg ugye az én gyermekem persze soha a büdös életben nem fog tévézni... és effélék. S, hogy mi maradt mindebből?

Habár másfél éves kora óta a kisfiam (hála a magasságos Atyaúristennek!!!) átalussza az éjszakákat, azonban a napközbeni hiszti nálunk is visszatérő vendég. Szerencsére a boltban nem követelőzik a kicsikém, viszont rendkívüli módon ki tud akadni, ha valami másként van, mint ahogyan azt Ő elképzelte. Szóval dráma, dráma, dráma. Ám büszkén jelenthetem, magam sem gondoltam volna, hogy ennyire flottul veszem majd eme akadályokat a gyereknevelés sokszor rögös útján. Kimondottan türelmetlen típus vagyok, de még önmagamhoz képest is kitűnően kezelem a kisdedem szelektív hallását és egyéb, aprócska -gyengébb napjaimon kissé idegtépő- stiklijeit.

A táplálkozását illetően igyekszem magam ahhoz tartani, hogy hetente egyszer kaphat édességet. Ez lehet valami általam készített sütike, vagy mostanság egy tölcsér -fagyi nélkül-, illetve legrosszabb esetben egy picike kókuszgolyó a cukrászdából. Szépen megszokta a drágám ezt a rendet, soha nem követelőzik. Ellenben a finomlisztből készült kenyeret és kiflit egyenesen imádja. Él-hal értük. Nincs mit tenni. Na, ennyit az elvekről. 

És itt van persze a tévézés, mint olyan. Olvastam már mindenfélét ilyen-olyan közösségi fórumokon, illetve csíptem el mondatfoszlányokat a játszótéren anyucik szájából a tévézésről, mint antikrisztusról. Erre én újfent csupán önmagamat tudom ismételni: miután hétfőtől szombatig minden áldott nap, napjában ötvenszer eljátsszuk a "sűrű erdő, kopasz mező..." című játékot, meg a csip-csip csókát, és miután hosszú órákon keresztül jártuk a környéket, és simogattunk kutyákat, és megcsodáltuk a ludat a szomszéd utcában, és dobáltunk kavicsokat, és elsoroltuk az összes autó típusát és a színüket amik a környező utcákban parkolnak, és megnéztük a buszokat, és megtapogattuk a szomszédunkban parkoló Taxi autót... és már kifogytam az ötletekből, na akkor jön Roary a versenyautó, és Noddy, meg Thomas a gőzös, és Tom a traktor. Mert én nem gondolom, hogy pont ez fogja majd elnyomni a gyerekem kreativitását, és meggátolni Őt a világos gondolkodásban. Én úgy vélem, ebben az esetben sokkal ártalmasabb a tiltás, mert az dacra sarkallja a gyereket. Mondok egy példát: van egy ismerősünk, aki vehemensen ragaszkodik ahhoz, hogy otthon a gyereknek még csak fogalma se legyen a televízió létezéséről. Amint ez a gyerek bekapcsolt tévébe botlik például a nagyszülőknél, vagy a barátoknál, rokonoknál, azonnal a képernyőre tapad, mint egy matrica. S ha bárki el akarja onnan vonszolni, a gyerek olyan hisztériás rohamot, kap, hogy ember legyen a talpán, aki boldogul vele. Az én fiamat egyáltalán nem izgatja a tévé. Megnézi a napi kis meséjét, többnyire vacsora után, és kész. Nem bolygatja a témát. De persze ez is csak egy eset. Én így nevelem a gyerekemet, mert így látom jónak, és mert ezt hoztam a szeretett otthonomból. Mindenki tegyen saját belátása szerint, hiszen mindenki úgyis a legjobbat akarja a gyerkőcének.

Korábban már született tőlem egy dicsérő bejegyzés a Schüssler kozmetikumokról, és jelentem: lelkesedésem azóta is töretlen a márka kencéi iránt. Folyamatosan használok tőlük több arckrémet és a testápolóit is imádom. Összességében úgy vélem, igazán nagyszerű kis bőrápolóik vannak, ár-érték arányban abszolút verhetetlenek.

Habár jelenleg az idő nem a tavaszt tükrözi, mindenesetre a szikrázó napsütés, és a pigmentációs problémák kezelése jegyében, egy pigment stop szettet, illetve egyik korábbi kedvencemet egy isteni jázmin illatú, csodálatos testápolót szeretnék Nektek bemutatni, ajánlani.

Nem tudom, minek köszönhetően, de jó néhány hónappal ezelőtt, épp a homlokom közepén jelent meg egyik napról a másikra egy barnás foltocska. Egy ideig igyekeztem nem tudomást venni róla, mondván: csupán egy érzéki csalódás. Viszont az a kis nyavajás rendíthetetlenül ott virított... épp a homlokom közepén, és borzasztóan zavar(t). Épp kapóra jött, hogy a Schüssler cég jóvoltából kipróbálhattam egy remek, két lépésből álló Pigment stop szettet. A szett egyik tagja a Nr.6-os krém ígérete szerint, felveszi a harcot az enyhe pigmentációs zavarok ellen, a Nr.1-es krémmel a feszes, rugalmas, ragyogó bőrhöz juthatunk néhány lépéssel közelebb.

Bevallom a Nr 1-es krémet már régóta használom, több télen át is csodálatosan rendben tartotta a bőrömet. A Nr 6-os krém azonban új volt számomra és elmondhatom, hogy a kedvenc szérumommal karöltve remek munkát végeznek a pigmentfoltom halványításában. Már több, mint másfél hónapja tart a kezelés, és persze tisztában vagyok azzal, hogy ez nyilván nem egy néhány hetes folyamat lesz, azonban maximálisan elégedett vagyok az eddig elért eredménnyel. Mindig ki szoktam hangsúlyozni, hogy nem szabad csodákat várni egyik arckrémtől sem, viszont bizton állíthatom, hogy ár-érték arányban nagyszerű krémekre tehetünk szert, ha a Schüssler kínálatából válogatunk. Nem mellékesen a termékek egytől egyig 100%-ban natúr összetevőkből készülnek, kőolajszármazék és parabén mentesek, bio shea vajat és argán olajat tartalmaznak. Talán az egyetlen picurka szépséghibája az általam eddig próbált Schüssler kencéknek, hogy benzyl alkoholt tartalmaznak. A benzyl alkohol 6-os, közepes EWG kockázatú, színtelen, vízben jól oldódó alkoholféle, amit tartósítószerként, illatanyagként használnak. Nagyobb mennyiségben a bőrre szárító, irritáló hatással van.  Ez pedig hatalmas szívfájdalmam, mert tényleg őszintén szeretem a cég termékeit. Való igaz, hogy a bőröm szereti a Schüssler kencéket, és én a magam részéről semmiféle negatív hatást ezidáig nem tapasztaltam, illetve az INCI listák vége felé található, a fentebb említett kockázati tényezők miatt mégsem tartom jónak, hogy jelen van némely termékben.

Amint pedig ígértem, szólnék egy régi, régi személyes kedvencemről, ami nem más, mint a Nr.1+11 Schüssler Bőrregeneráló testápoló. A krém ígérete szerint ásványi sók kombinációjának segítségével fokozza a kollagénrostok képződését a bőr mélyebb rétegeiben, elősegíti a bőr feszességét, hatékonyan fellép a striákkal, a terhességi csíkokkal szemben. A benne található Calcium ásványi só könnyíti a véráramlást és erősíti az érfalakat, ezért visszeres láb kezelésére is ajánlott. Mindezek mellett a 100% természetes összetevőket tartalmazó krém bio shea vajjal és bio argán olajjal intenzív táplálást és bársonyos selymességet nyújt a bőrnek. Amint azt már számtalanszor említettem, szenvedélyesen szeretem a jázmin illatot. Ennek a testápolónak márpedig finom, visszafogott jázmin illata van. Imádom. A striák kezeléséről nem tudok érdemben nyilatkozni, az viszont tény, hogy az én bőrömet megfelelően hidratálja mind a téli fűtésszezonban, mind pedig a melegebb évszakokban.

El sem tudom mondani, mennyire boldoggá tesz, hogy végre itt a tavasz! Imádom ezt az évszakot! Végre lerázhatjuk a télikabátok rabigáját és mind magunknak, mind pedig az ellenkező nemnek kedvezhetünk azzal, hogy szellősebb ruhadarabokat öltünk. A levegő kellemes langymeleg és tökéletesen élvezhető, szemben a nyár elviselhetetlen forróságával.

És mindent körülleng az édes, buja virágillat! Mifelénk ilyenkor virágba borulnak az utcák, ami valódi gyönyör, mind a szememnek, mind az orromnak. A természet életre kel, minden csupa pezsgés, csupa szín, csupa illat... Olyan évszak ez, amikor még a legjegesebb szívű embernek is kedve támad szerelembe esni. Ebben az időszakban mindig elhatározom, hogy beújítok valami isteni, tavaszi bokréta illatú parfümöt. Hatalmas örömömre szolgál, hogy idén végre sikerült olyan virágos parfümökre bukkannom, amiktől nem illatozom úgy, mint egy ravatalozó.

Amikor parfümökről írok, mindig fontosnak tartom mintegy zárójelben megjegyezni, hogy nem vagyok végzett parfümértő, sem pedig orr. Csupán egy hétköznapi nő és anyuka, az átlagnál egy hangyányit érzékenyebb szaglószervvel és nagyobb képzelőerővel. Tehát ne várjatok tőlem szakszerű elemzéseket... ezek nem is érdekelnek egem. Mint ahogyan az sem izgat, hogy a nagyok mely évszakra ajánlanak bizonyos illatokat, és hidegen hagynak a logikus magyarázatok is az összetevőket illetően. Persze vannak bizonyos illatok, melyeket elképzelhetetlennek tartok viselni negyven fokos nyári kánikulában, de a lényeg, hogy számomra a parfüm semmiképp az értelemről, kizárólag az érzelmekről szól. Csakis az érdekel, mit érzek, mikor beleszippantok egy-egy illatba, és az, ahogyan érzem magam a viselése közben.

Engedjétek meg, hogy bemutassam Nektek jelenlegi, nem csupán virágos kedvenceimet. S habár az idei tavaszi kedvenceimről beszélünk, alapvetően bármely évszakban el tudom képzelni őket.

A niche kategórián belül azt hiszem, örök szerelmekre találtam. Már régóta figyelemmel kísértem Serge Lutens parfümjeit, és végre egy szerencsés véletlen folytán Lutens mester két csodálatos kreációja is a birtokomba kerülhetett. Az A La Nuit egy valódi jázminos illatorgia. Képtelenség nem ódákat zengeni róla. Főképp, mert szenvedélyesen imádom a jázmin illatát, ami számomra maga a gyönyör. Aki hozzám hasonlatosan jázmin fetisiszta, garantáltan imádni fogja ezt a kincset. El tudom képzelni forró, buja nyári éjszakákra, néhány csepp belőle azokra a pontokra, ahová szeretnék csókot kapni, és nem is kell túlbonyolítani sem a frizurát, sem az outfitet.

Az Un Bois Vanille szintén Lutens mester remeke, és alapvetően nem egy tavaszi-nyári illat, viszont imádom, nem tudok betelni vele, illetve az idei vanília őrületem egyik eredménye. És én bizony abszolút el tudom képzelni még a melegebb évszakokban is esti-éjszakai viseletként. Ez a parfüm egy orgazmikus orientális, fás, balzsamos édes, ééédes vaníliás illatköltemény. Megunhatatlan, és szívem szerint éjjel-nappal fürdőznék benne!

Az Annick Goutal parfümökkel szintén régóta szemeztem már, azonban a végső lökést a kedvenc parfümblogom imádni való szerzője adta meg, hogy közelebbről is megismerkedjem ezekkel az illatokkal. A Songes, vagyis Álmok isteni fehér és sárga virágok mámorító, romantikus illatkölteménye. Az én bőrömön az ylang-ylang és a jázmin dominál. Hatására pedig kedvem támad esztelenül és rajongásig  szerelmesnek lenni. Azért is oly kedvesek számomra az Annick Goutal parfümök, mert születésük "érzelmeken és tehetségen alapszik".

Egyszerűen nem tehetem meg, hogy nem teszek említést Robert Piguet Petit Fracas elnevezésű illatcsodájáról. Nem tehetem meg, mivel ez a parfüm maga a tavasz. Tubarózsás, üde, fiatalos, a végtelenségig nőies és levakarhatatlanul tartós. Ha őt viselem, azonnal elkap valami olyan hév, ami romantikára és pezsgésre... az életre csábít. Egyszerűen mennyei!!!!

A mainstream illatok közül az idei tavasz egyik nagy kedvence nálam az Yves Rocher Rose Oud-ja. Számomra ehhez a parfümhöz valamiféle olyan csábító, nőies, játékos, időtlen és kortalan szellemiség társul amivel ma már csak nagyon kevesen rendelkeznek. Tapasztalatom szerint egy igen megosztó illat ő, ami csupán nagyon kevés embernek áll jól. És én ezt rendkívül nagyra értékelem. Úgy vélem, Yves Rocher mércével egy felettébb kiemelkedő alkotás ez. Az én szívemet mindenesetre sikerült meghódítania.

A Van Cleef & Arpels Oriense egy gyönyörű, elegáns, igazán könnyed édes, picit gyümölcsös, picit virágos tavaszi-nyári illat. Rajtam leginkább a málna és a jázmin dominál és fura, hogy a gyümölcsös akkord ellenére is tudom őt viselni. Engem egy kellemes svájci kiruccanásra emlékeztet ez az illat. A Genfi-tó partjára repít, ahol ezer ágra süt a nap, és a szerelmemmel sajtfondüt falatozunk a tavon ringatózó étteremben. Na, és az üvege... valódi ékessége lehet bármelyik pipere asztalnak..
Az egyetlen gyenge pontja ennek a parfümnek, az a tartóssága, ami miatt morcos lehetnék, de nem teszem, mert az illata annyira kárpótol!

S végül, de nem utolsósorban egy egészen friss szerelem, az Intimissimi Innocente elnevezésü EDT-je, amellyel nem meglepő módon, épp fehérnemű vásárlás közben találkoztam. A rendkívül kedves eladó hölgy ezt az illatot viselte, s mivel néhány kivételtől eltekintve imádom a púderes illatokat, azonnal felkaptam rá a fejem. Habozás nélkül magamra fújtam és azonnal tudtam, hogy kell nekem. Egy isteni finom, puhán ölelő, egyáltalán nem tolakodó, kedves púderes illatról van szó, egy pici virágos beütéssel, Abszolút tavaszi parfüm, amely rajtam legalábbis meglepően tartós, és olyan nagyon szeretni való.

Hajrá, élvezzük a tavaszt, a természet ébredését, és legyünk bátran szerelmesek!

Mielőtt gyermekem született volna, képtelen voltam megérteni azokat, akik a budapesti tömegközlekedést szidták. Egyszerűen nem fért a fejembe, mi bajuk a méltatlankodóknak. Azon kevesek közé tartoztam, akinek soha egyetlen percig sem jutott eszébe jogosítványt szerezni, és autót vásárolni. Minek? Hiszen úgy véltem, a tömegközlekedés gyors, biztonságos, környezetkímélő(bb), nincsenek dugók, és habár a kényelem -egyesek szerint- megfizethetetlen, a havi bérletet megvásárolni még mindig olcsóbb, mint egy autót fenntartani. Ráadásul a belvárosban laktunk (ahhh de hiányzik!!!), ahol hétköznapi szinten nem is vettük volna hasznát egy négykerekűnek. A vonatközlekedést pedig egyenesen imádtam: bedugtam a fülembe a fülhallgatót, jó zenét hallgattam, s közben élveztem a tájat.

Aztán megszületett a kisfiam, és a vasúti közlekedés egyenesen rémálommá vált. Mivel a szüleim vidéken élnek, autónk viszont változatlanul nincsen és nem is szándékozunk venni, bizony elkerülhetetlen, hogy olykor igénybe kell vennem a vasúti közlekedést. Gondolom, nem szükséges részleteznem a körülményeket. Najó, talán mégis: nem szokásom politizálni, mivel rendkívüli módon untat a politika, ráadásul fölösleges is róla vitázni, csakúgy, mint a vallásról és az ízlésekről. Azonban ahogy elnézem a vasútállomásokat és azok környékét, a legtöbb vonatról nem is beszélve, a mindenkori kormánynak az lehet az üzenete, hogy aki a mozgásában korlátozott, illetve babakocsival együtt közlekedik, jobban jár, ha mindezt lehetőség szerint gyalogszerrel teszi.

Borzasztó, hogy az ember lányának mások jóindulatára kell hagyatkoznia, mivel sajnos az emberek egy részének viselkedése gyakran nem felel meg a jólneveltségről alkotott elképzeléseknek. Számtalanszor előfordult velem, hogy simán végignézték, ahogy Kőbánya-Kispest vasútállomáson az ötven kg-os testsúlyommal a babakocsit cipelve (gyerekkel együtt kb. 20 kg.) a rengeteg lépcsőn keresztül eljutok a peronokig. Én pedig nem vagyok egy rinyagép, magamban szitkozódtam. Namost, aki mindezt tolószékkel próbálná utánam csinálni, az minimum varázsló kell legyen.

Aztán úgy alakult, hogy tavaly nyáron kiköltöztünk a belvárostól egy távolabb eső kerületbe, családi házba, ahol előfordul, hogy olykor a tömegközlekedés is fejtörést okoz. Több ízben is megesett már, hogy fél órát kellett várnom egy alacsony padlós buszra, miközben a gyereket vittem orvoshoz. Nem is szaporítanám tovább a szót. Manapság minden fórumon a családok ilyen-olyan támogatásáról beszélnek. Tudjátok, a CSOK és társai... Ebbe a témába most inkább nem is mennék bele. De ha már az a cél, hogy a családok minél több gyermeket vállaljanak, vajon nem lenne logikus abban is segítséget nyújtani (nem csupán a családoknak, de mindenki másnak is, akinek egyetlen lehetősége a tömegközlekedés a helyváltoztatásra), hogy kulturált módon közlekedhessenek??? Mert mondhatja bárki, hogy "mit rinyálok, hiszen csak egy gyerekkel kell megoldanom az A-ból B-be való eljutást?" De abba már bele sem merek gondolni, miként oldja meg bárki a tömegközlekedést három gyerekkel, autó (és ideg összeroppanás) nélkül. Több ismerős anyukától is hallottam már, hogy ők bizony nem mernék bevállalni az apróságokkal a tömegközlekedést. Ezek szerint akik bevállalják, azok szuperhősök.

Ezúttal két olyan termékre szeretném felhívni a figyelmeteket, amelyek habár meglehetősen zsebbenyúlósak, mégis bátran merem őket javasolni, mert igazán remek kis kencék. Nekem legalábbis beváltak. Ugye nem botorság azt állítanom, hogy jó hidratálókrémet találni majdnem olyan nehéz, mint tűre lelni a szénakazalban? Mert vagy az összetevők nem stimmelnek, vagy a kívánt hatás marad el, vagy marha drága az óhajtott kence, esetleg mindezek kombinációja. Elhihetitek, nagyon is tapasztalatból beszélek.

Sokáig gondolkodtam, kipróbáljam-e a Paula's Choice fent említett két termékét, azonban olyan sok szépet és jót olvastam róluk, hogy végül leküzdöttem a magas áruk miatti viszolygásomat, és első ízben mintákat rendeltem belőlük. Egyébként hozzáteszem nem vagyok elfogult a PC termékekkel kapcsolatban. Próbáltam a márkából jó és kevésbé tetszetős kencét is, azonban e két krémecske engem maximálisan meggyőzött.

A bőröm jelenlegi állapota enyhén vízhiányos, a T vonalban picit zsírosabb, kombinált, de hála Istennek a bőrképem tiszta. Csupán a szárazabb területek hidratálása a célom, illetve a pattik kialakulásának megakadályozása, és természetesen a bőröregedés késleltetése, lehetőség szerint soha napján kiskeddre.:) Mindezeken felül egy olyan krémet kerestem, ami nem tartalmaz alkoholt, illatanyagot, színezéket, parabéneket, nem tesztelték állatokon, nem kell belenyúlkálni a tégelyébe... Szóval nem egyszerű.

A PC Clinical Ultra-Rich Moisturizer azonban minden elvárásomnak megfelel. Esetében egy igen gazdag állagú, illatmentes fehér krémről beszélünk. Elsőre picit nehéznek tűnhet, azonban rendkívül könnyű eloszlatni, és a bőröm maradéktalanul beszívja. Nem hagy maga után zsíros, ragacsos réteget. Én keverek hozzá néhány cseppet az isteni szérumomból, és egy mogyorónyi mennyiséget a 30-as fényvédőmből, és bátran kijelenthetem, hogy azt a hatást kapom, ami várok: puha, tökéletesen hidratált, sima bőrt eredményez. Nem képez pattanásokat és más egyéb ragyákat, továbbá fényvédő nélkül nagyszerű szolgálatot tesz éjszakai krémként is. Egyszerűen imádom!!!

A Clinical 1% Retinol Treatment, amint az a nevéből is kiderül, 1% retinol tartalmú szérum. Az ára egy horror, de ha ezen sikerül túllépnünk, egy igazi csodaszerrel ismerkedhetünk meg esetében. Amit ígér: 

• Hatásos ráncok, pigmentfoltok és pattanások esetén
• Feszesíti a bőrt és kisimítja a ráncokat
• Halványítja a pigmentfoltokat és pattanás utáni hegeket, egyenletesebbé teszi a bőrt
• Finomítja a pórusok méretét

Amit tapasztaltam: a meglévő pigmentfoltomat valóban halványabbá varázsolta. Célom, hogy el is tűnjön az a kis nyavajás. :) Mivel én ezt a krémet többnyire éjszakára használom, reggelre olyan a bőröm, mintha kivasalták volna. Pattanásaim egyáltalán nincsenek. A bőröm hófehér, sima, hidratált, tiszta... Egyszerűen csak áradozni tudok erről a szérumról. Olvastam különböző fórumokon, hogy vannak, akiknél irritációt okozhat, szóval ki kell tapasztalni, kinek mennyit bír el a bőre belőle. Semmiképp se kezdjétek el kezdetben naponta használni. Érdemes fokozatosan hozzászoktatni a bőrünket. Én heti két-három alkalommal kenem hosszú hónapok óta, és semmiféle irritációt nem okoz. Amit kisgyermekes anyukaként fontosnak tartok megemlíteni, hogy a nagy mennyiségű retinol miatt nem javasolt a szérum használata terhesség vagy szoptatás alatt!!! És amit nem tudok elégszer hangsúlyozni, nappalra ne feledjétek a fényvédelmet!!!

Hajrá, szép bőrre fel!!!

 

"A jó parfüm veszélyes fegyver." Az utolsó ruha, amit a bőrünkön viselünk, amikor már minden más lekerült rólunk. Mégis sokat elárul rólunk, sőt, végletesen befolyásolja más emberek véleményét. Szerelmek és üzletkötések múlnak rajta. Az igazi parfüm megtalálása olyan hatalom, mintha egy láthatatlan vegyi fegyvert kapnánk a kezünkbe... /Zólyomi Zsolt/

Nem vagyok túl jó parfümelemzésből. Annyira azért nem kifinomult az orrom, a szaglásom, hogy képes legyek az összetevőket profi módon boncolgatni. Nem is igazán tartom túl izgalmasnak a realisztikus módon történő analizálást. Én maximálisan emocionális lány vagyok. Nálam a parfüm egy üvegcsébe zárt hangulat. Élmények, emlékek, érzések... Ha behunyom a szemem és beleszippantok az apró, szépen megmunkált parfümös üvegbe, azon nyomban egy másik földrészen, netalán egy másik univerzumban találom magam. Olyan ez számomra, mint az olvasás élménye: segít kiszakadni a gyakran szürke, eseménytelen, hétköznapi életből.

Emlékszem, gyerekkorom legkedvesebb elfoglaltsága az volt, amikor álmodozhattam. Akkor bármi lehettem: királylány, különc kalandornő, világjáró felfedező... Sajnos úgy vettem észre, az ember felnőttként elfelejt álmodozni, és nem mer már nagyokat, merészeket álmodni. Nos, kitűnő segítőtársaim ebben az illatos parfümök. Mindegyiknek külön története van, de mégis azok a számomra legkedvesebbek, amelyek magukban hordoznak egy darabka történelmet. A legújabb innovációk, a tipikus "pláza illatok" többnyire untatnak. A különös, az ellentéteket kiváltó, a sokak véleményét megosztó a legizgalmasabb.

Ezúttal egy 1998-ban megjelent illatról szeretnék szólni mindazokhoz, akik hozzám hasonlóan nem a könnyed, leheletnyi, kedves illatocskákra gerjednek, sokkal inkább a tömény, nehezebben megszelídíthető nagyvadak hozzák lázba. Ez az illat pedig nem más, mint a francia luxusmárka, a Dior Hypnotic Poison elnevezésű, rendkívül addiktív parfümje.

Azt hiszem, bátran kijelenthetem, hogy a "hipnotikus méreg" valódi gyönyör volt első szippantásra. Amint mélyen magamba szívtam az édes, elsőre kisé tömény vaníliás illatot, az egyetlen szó, ami eszembe ötlött: szenvedély. Az érzések, amik erőt vettek rajtam teljességgel letaglóztak, a csontomig hatoltak... Ismerős érzések. Egyszer vagy tán többször is átéltem már őket. Talán egy korábbi életemben is. A mostaniban azonban mindenképp. Tudjátok... a szerelem... az elemi szerelem... ami titkos, ami nem publikus... amikor hiába kellene, nem tudsz megálljt parancsolni. Lehetetlenség ellenállni, pedig nem szabadna, mert épp együtt élsz valaki mással. De Ő száguld feléd és nem kérdez semmit, csak leteper, akár egy úthenger Te pedig tehetetlen vagy. Pedig a szüleid nem erre neveltek, és az elveiddel is maximálisan ellenkezik, és néha úgy érzed, tükörbe sem tudsz nézni, annyira mardos a lelkiismeret. Mégsem menekülsz el, mégsem vetsz véget, mert az életed hirtelen megtelik színekkel. Az érzékeid kiélesednek és gyönyörűnek érzed magad, mint eddig talán még soha.

Lopva találkoztok eldugott kis helyeken: sötét kis művészmoziban, félreeső kis kávézóban, a Férfi lakásán, egy kevesek által ismert jazz bárban, ahol Ő Whisky-t rendel mindkettőtöknek. Hallgatjátok a zenét, mindent átjár a füstös vanília, a mézédes jázmin, a buja erotika, és képtelenek vagytok szabadulni egymás öleléséből...Persze a végén -mert előbb-utóbb vége lesz- valakinek szenvednie kell. De mindegy is, miként alakul a románc, egy ilyen elsöprő szerelmet senki nem úszhat meg sebek nélkül.

Talán az alma formájú üvegcséje teszi, de az édes bűn illata számomra a Hypnotic Poison. A bolondja vagyok! Nem egy hétköznapi illat, kissé különc, mint jómagam, érzelmes, lehengerlő, nem finomkodik, mégis éjjel-nappal locsolnám magamra, mert egyszerűen boldoggá tesz, ha viselhetem. Különlegesnek, könnyednek, csábítónak érzem magam ha ebbe az illatfelhőbe burkolózhatom... kedvem támad elmenekülni a hétköznapok nyomasztó szürkesége elől és fülig szerelmesnek lenni, kit érdekel, hogy a világ mit gondol.

Aki kedveli az efféle virágos, vaníliás, mandulás, orientális, édes illatokat,  hozzám hasonlóan garantáltan rajongani fog érte.

/Fotók: Pinterest/

Gyerekkorom óta nagyon szeretem a Karácsonyt, de főképp szeretem megélni az Ünnepet megelőző várakozást. S habár az idei Advent tartogatott számomra egy igazán borzasztó meglepetést, elhatároztam: nem adom meg magam a szomorkodásnak, mert azzal mit sem segítek sem magamon, sem a családomon. Mindenesetre ez a Karácsony előtti várakozás most más, mint az eddigiek: a számvetések és a csendes elmélyülés időszaka ez számomra. Rengeteget gondolkodom az élet értelméről, az egymás iránti toleranciáról, a szeretetről, a család fontosságáról, a gyökerekről (nem pejoratív értelemben :) ), a materiális és szellemi javak jelentőségéről, arról, hogy mi számít majd öt, hat, tíz év múlva azon dolgok közül, amiket ma fontosnak tartunk, és amiken ma aggodalmaskodunk, bosszankodunk. Elnézem az embereket közlekedés közben, amint dühösen dudálnak és a középső ujjukat mutogatják egymásnak... nézem az embereket a bevásárlóközpontban, ahogy idegesen tülekednek, beszólnak a másiknak, ha nem tudják kikerülni... Ilyenkor elgondolkodom: vajon fog ez számítani néhány év múlva?

Látom a különböző postokat a közösségi oldalakon, amint némelyek önmagukat fényezik, amiért már november elején felkészültek az Ünnepekre. Ahogyan nap nap után villogtatják az ismerősök és a világ felé, hogy ők mennyire felkészült és minta anyák, nők, feleségek és osztják a többnyire kéretlen tanácsokat arról, hogy a többieknek mit, hogyan kellene csinálniuk. És persze várják az elismerő szavakat, hogy legalább néhány percig ebben a dicsfényben tündökölhessenek... ha már a világhálón kívül nem jut ki nekik abból az elismerésből, amit kapni szeretnének. Ezek a hölgyek mindig nagyon jól tudják, hogyan kellene élni, mit kellene csinálni ahhoz, hogy jó legyen és úgy tűnik, valami affélét gondolhatnak, hogy a jótanácsaik nélkül a többi ember magától elveszve bolyongana az élet sűrűjében. Ők azok, akik sohasem mulasztják el megosztani a nagyérdeművel az aznapi bevásárlás vagy rendelés gyümölcsét, az otthonukba felaggatott -karácsonyi- dekorációkat, a várható karácsonyi menüt, amit természetesen már októberben kiagyalt minta anyu. De vajon tényleg az esztelen költekezéstől lesz boldogabb  a karácsony? Netalán a megfelelő körömlakk és outfit kiválasztásán múlik az ünnep öröme? Mindenki döntse el saját hite és beállítottsága szerint. 

Azt mondják, minél idősebb vagy, annál rövidebb a karácsonyi listád, és a rajta szereplő dolgok pénzzel nem megvásárolhatóak. Akkor én bizony nagyon öreg vagyok, mert idén nem kértem semmi effélét a Jézuskától. A sors fintorának köszönhetően némiképp átértékelődtek a dolgok, és a korábbiakhoz képest megváltozott a fontossági sorrend. Ez évtől nálunk teljességgel fölöslegessé vált a költekezés, a külvilág felé szóló magamutogatás, az ötszázadik ugyanolyan karácsonyfa dísz megvásárlása... Az anyagi dolgok helyett mindenekelőtt egészséget kértem a családomnak. Mert idén megértettem azt, amiről korábban úgy vélekedtem, csupán egy nyavajás közhely: ha egészség nincs, birtokolhatjuk bár a legpompásabb javakat, nem lelhetjük valódi örömünket bennük. Kértem rengeteg toleranciát mindannyiunknak. Nyugalmat, türelmet, hitet, szeretetet, békességet... és fehér Karácsonyt, sokunk örömére.